Részletesen

Az internet teljes forgalmának nagyjából felét nem emberek bonyolítják, hanem (ro)botok, ismétlődő feladatokra programozott, algoritmusok által vezérelt szoftverek. Ennek a gépi forgalomnak nagyjából felét hasznos botok generálják. Ilyenek indexelik az internetet, hogy a keresőben minden fontosat megtaláljunk, vagy ilyenek felügyelik a hálózati szolgáltatások zavartalan működését. Egészen friss jelenség a chatbot, amely egy kommunikációs platformon csevegve, kérdésekre válaszolva ad tájékoztatást leggyakrabban ügyfélszolgálati kérdésekben. Menetrendi információt, vagy sporteredményeket közöl, eligazít szolgáltatási területek között, némelyikkel ügyet is intézhetünk.

A botok rossz célra fogott változatai viszont komoly károkat okoznak az üzleti vállalkozásoknak. A spammelők kéretlen levelekkel árasztják el a netről szerzett emailcímek fiókjait, az adathalász botok más szolgáltatást, például belépőablakot szimulálva gyűjtenek értékes és érzékeny adatokat. Vannak botok, amelyek hálózatba kapcsolt rendszerek sérülékeny pontjait keresik, és vannak olyanok is, amelyek ezeken a pontokon behatolva támadják a rendszerek működését.

A nyilvános kommunikációs csatornák a botok miatt alkalmaznak captcha funkciókat, vagyis olyan kapuőr alkalmazásokat, amelyeknél egy feladvány segít eldönteni (egy gépnek), hogy a hozzáférést kérő felhasználó ember vagy gép.

Bot ismerősnek jelölt

A bot-problémát a tágasabb közvélemény a 2016-os nemzetközi politikai események (amerikai elnökválasztás, Brexit) kapcsán ismerte meg, amikor általában is kellemetlen fény vetült a közösségi média lehetséges társadalmi hatásaira. A valódi közösségi médiás felhasználók közé rejtőző botok ugyanis alkalmasak például arra, hogy bizonyos nézeteket terjesszenek posztokkal, megosztásokkal egy politikai kampányban. Működésük egyrészt azt a látszatot keltheti, hogy az adott szereplőnek vagy ügynek rengeteg támogatója van. Másrészt mivel a közösségi média a felhasználóiról gyűjtött adatok alapján nagyon pontos célzást tesz lehetővé, a botokkal is megerősített közösségi félretájékoztató kampányok rendkívül hatékonyak tudnak lenni.

Kutatók 2017 óta több alkalommal is lepleztek le többszázezres lapuló bothadseregeket a Twitteren. Olyan mesterséges felhasználók sokaságát, amelyek szokatlan geolokációkkal, de azonos időben jöttek létre, hasonló idézeteket adtak meg önmaguk leírásában, de semmilyen tevékenységet nem végeztek még. Mintha valamilyen feladatra várnának.

A közösségi oldalak aktívan védekeznek a botok ellen, igyekeznek a viselkedésük alapján kiszűrni őket (gyakran szintén botokkal). Ilyenkor a botok által közreadott posztok nyelvi felépítését, gyakoriságát, mennyiségét, az account viselkedését vizsgálják, és tisztogató munkájuknak néha igazi emberi felhasználók fiókjai is áldozatul eshetnek.

Van 8 perced?

Mélyedj el a témában szakértőnkkel!

Digitális szülőség itt és most

Kovács Anna, Bényi Balázs, szakértők

Elolvasom