Részletesen

A tegelés a közösségi oldalak megjelenésével vált bevett átlagfelhasználói tevékenységgé, kezdetben személyek fotón való megjelölését tette lehetővé, később helyszínek vagy oldalak megjelölése is lehetővé vált. Alkalmazása egyszerű: a megjelölni kívánt személy, helyszín vagy oldal nevének gépelése előtt írjunk egy @ szimbólumot, amelyet követően a rendszer már a kezdőbetűk begépelése után automatikusan felkínálja nekünk a javaslatokat ismerőseink listájából vagy az általunk kedvelt oldalakról és helyszínekről, amelyek közül egy kattintással kiválaszthatjuk a megfelelőt.

Azzal, hogy egy fotón betegelünk valakit, létrehozunk egy hivatkozást, ami a felhasználó adatlapjára mutat. A tegelésről a címkézett személy értesítést kap, illetve a megjelölés – beállítások függvényében – megjelenik az érintett adatlapján, illetve ismerőseinek hírfolyamában is. Arról, hogy a rólunk készült tegeléseket ki láthassa, a közösségi oldalak adatvédelmi beállításain belül rendelkezhetünk.

Nem volt ez azonban mindig így. Az arcfelismeréses technológiájának 2011-es bemutatását követően ugyanis a Facebook automatikus javaslatokat tett a képeken szereplő személyek tegelésére egy-egy fotó feltöltését követően, azaz a felhasználók engedélye nélkül, automatikus azonosította a képeken szereplő személyeket. Az eljárás hamar, már a GDPR bevezetése előtt is személyiségi jogi problémákba ütközött az amerikainál szigorúbb jogrendszerrel rendelkező európai országokban, így az európai felhasználók ma külön beállításokban maguk dönthetnek arról, hogy bekapcsolják-e az automatikus arcfelismerést és az arra épülő tegelési javaslatokat.

Van 8 perced?

Mélyedj el a témában szakértőnkkel!

Digitális szülőség itt és most

Kovács Anna, Bényi Balázs, szakértők

Elolvasom